Újságíró, műsorvezető, 1944-ben született Budapesten. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának orosz–matematikai nyelvészet szakán szerzett diplomát 1968-ban. Hosszú évekig a Magyar Távirati Iroda külpolitikai tudósítója (Pekingben és Londonban), majd szerkesztője, dolgozott a Magyar Televíziónak, 25 évig a Népszabadság megbecsült külsős újságírója, kedvelt publicistája. Az 1990-es évek közepétől az Acélsodrony című zenés, történelmi-kulturális visszapillantó műsor elindítója, szerzője, műsorvezetője, előbb a Magyar Rádióban, majd 2002-től a Klubrádióban. Pulitzer-emlékdíjas. A szerző fotóját készítette: –

Dr. Yael Adler (1973) bőrgyógyász, 2007 óta magánpraxist folytat Berlin-Grunewaldban. Rendszeresen ad elő, egészségügyi szakértőként a médiában is többször bizonyította már azt a képességét, hogy bonyolult orvosi kérdésekről közérthetően, szemléletesen és roppant szórakoztatóan tud beszélni. A Spiegel sikerlistájának élén álló Bőrügyek című könyve eddig 21 nyelven jelent meg.

Lawrence Anthony a dél-afrikai Johannesburgban született 1950-ben, és 2012 márciusában hunyt el. Világszerte elismert természetvédő, környezetvédő, a The Earth Organization egyik alapítója. A 2003-as iraki háború idején sokat tett a bagdadi állatkert megmentéséért, ezért az ENSZ kitüntetésben részesítette a Föld napján. Halála után oly sok elefánt megmentője különös megtiszteltetésben részesült: 31 elefánt elzarándokolt a házához, hogy megsirassák, akárcsak saját társaikat.Graham Spence zimbabwei születésű, Angliában élő szerkesztő, újságíró. Anthony mindhárom könyvének – az Elefántsuttogón kívül a Babilon bárkájának és a The Last Rhinosnak (Az utolsó rinocéroszok) – a társszerzője. Az Elefántsuttogó című könyvük számtalan nyelven, többek közt franciául, németül, olaszul és kínaiul is megjelent. A szerző fotóját készítette: Zululand Observer

Elisabeth Åsbrink író, újságíró, Stockholmban és Koppenhágában él, újságíróként és íróként is számos díj tulajdonosa. A szerző mindhárom eddigi könyvét August-díjra jelölték, az And in Wienerwald the trees are still standing 2011-ben el is nyerte a legjobb könyvért járó díjat non-fiction kategóriában. 2012-ben drámaíróként is debütált. 2000 és 2015 között televíziós újságíróként is dolgozott.

Az 1947 a harmadik kötete, amely egyidejűleg jelent meg Svédországban, Dániában és Norvégiában 2016-ban, és elnyerte a Svéd Királyi Akadémia díját. Azóta számos nyelvre lefordították, remek fogadtatásban részesült többek között Franciaországban, Olaszországban, Amerikában és Ausztráliában is.

A Svéd Állami Rádióban vezetett egy műsorsorozatot (SOMMER in P1), amelyben alkotótársai voltak: Björn Ulvaeus (ABBA), Lars Ulrich (Metallica), Michael Nyqvist és Mikael Persbrandt színész és Lars Norén író. Magyarul az 1947 az első könyve.

A szerző fotóját készítette: Eva Tedesjö

Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). Életpályáját összegző és a Földünk megóvása érdekében halaszthatatlan lépéseket sürgető legutóbbi könyve, az Egy élet a bolygónkon 2020-ban jelent meg magyarul.

A szerző portréját Ruth Peacey készítette.

Silvia Avallone olasz költő és író 1984-ben született Biellában. A Bolognai Egyetem filozófia szakán doktorált. Acél című első regénye 2010-ben jelent meg, a Strega-díj zsűritagjaitól a második legtöbb szavazatot kapta; 22 nyelvre lefordították, Stefano Mordini rendezésében film is készült belőle. Silvia Avallone jelenleg Bolognában él.

Laura Barnett 1982-ben született Londonban. Író, újságíró, színikritikus. A The Guardian és a Daily Telegraph egykori belső munkatársa, jelenleg szabadúszó újságíróként dolgozik. A Variációk egy párra az első regénye. A szerző fotóját készítette: –

Nicolas Barreau (1980) Párizsban született, a Sorbonne-on tanult romanisztikát és történelmet. Párizsban, a fény városában játszódó, könnyed, romantikus regényeivel világszerte lelkes olvasók tömegeit hódította meg. A szerelem receptjei a nyolcadik magyarul olvasható könyve.

Judy Batalion kanadai származású író, Montrealban született, angol, francia, héber és jiddis nyelvű környezetben nőtt fel. Esszéi a The New York Timesban, a The Washington Postban, a Forwardben, a Vogue-ban és más kiadványokban jelentek meg. A Harvardon végzett tudománytörténet szakon, majd a londoni egyetemhez tartozó Courtauld Institute-ban szerzett doktori fokozatot. Jelenleg New Yorkban él a férjével és három gyermekével. A szerző fotóját készítette Beowulf Sheehan.

Lauren Belfer (1954) amerikai író. Első regénye, a City of Light felkerült a The New York Times bestsellerlistájára. A Fierce Radiance című második könyvét a The Washington Post kritikusai beválasztották az év legjobb regényei közé, az És a tűz után pedig elnyerte a National Jewish Book Awardot. Lauren Belfer jelenleg New Yorkban él.

A szerző fotóját Sigrid Estrada készítette.

Osztrák származású amerikai gyermekpszichológus és író. Nemzetközi hírnevet szerzett a Sigmund Freuddal, a pszichoanalízissel és az érzelmi zavarokkal küzdő gyermekekkel foglalkozó munkái révén. A szerző fotóját készítette: –

Ivana Bodrožić horvát író, költő, 1982-ben született Vukováron. A 2010-ben megjelent önéletrajzi ihletésű Hotel Zagorje az egyik legjelentősebb szépirodalmi alkotás a szerb-horvát háborúról. Számos díjat nyert és jó néhány nyelvre lefordították. A szerző fotóját készítette: Ivan Gundić.

Bojár Gábor fizikus, az 1982-ben alakult Graphisoft szoftvervállalkozás alapítója. Irányításával a cég a világ vezető építészetitervezőszoftver-fejlesztőjévé növekedett. Fő termékét, az ArchiCAD-et 100 országban több mint 300 ezer építész használja. A vállalatot 1998-tól a frankfurti, majd 2000-től a Budapesti Értéktőzsdén jegyezték 2007-ig, amikor beolvadt a németországi központú Nemetschek cégcsoportba. Bojár Gábor munkáját többek között Széchenyi-díjjal, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, az Ernst & Young Az Év Üzletembere díjával ismerték el, és több alkalommal előadóként szerepelt a davosi Világgazdasági Fórumon is. Jelenleg a Graphisoft Park ingatlanvállalkozás elnöke és az általa alapított felsőoktatási vállalkozás, az AIT-Budapest vezetője. A szerző fotóját készítette: Csapó Gábor

Golnaz Hashemzadeh Bonde 1983-ban született Iránban. Kisgyerekként szüleivel együtt menekült Svédországba. Hun är inte jag (Ő nem én vagyok) című regényével 2012-ben debütált. Alapítója és ügyvezető igazgatója egy marginalizáció ellen küzdő nonprofit szervezetnek.

Hashemzadeh Bonde férjével és kislányával Stockholmban él. Magyarul ez az első könyve.

A szerző fotóját készítette: Helén Karlsson.

Bianca Bosker neves amerikai újságíró, ételekről, borokról, építészetről és technológiáról írott cikkeit rendszeresen közli a The New Yorker online, a The Atlantic, a The New York Times Style Magazine, a Food & Wine, a The Wall Street Journal és a The Guardian. New York Cityben él. A szerzőfotót készítette: Matthew Nguyen

Randolph L. Braham (1922) holokausztkutató, politológus, történész, a New York City University professor emeritusa. Hatvannál több könyvet írt, illetve szerkesztett; legismertebb munkája a témában alapműnek számító A népirtás politikája: a holokauszt Magyarországon. A szerző fotóját készítette: Roxana Puiu Photography

Cristina Caboni otthonát fák és virágok övezik. Mindig is lelkesítette a természet illatainak végtelen kombinációja. Még foga volt a télnek, amikor belekezdett első regényének megírásába, A parfüm illatába. Az írónő Olaszországban él. A szerző fotóját készítette: Paola Leoni

Colin Campbell amerikai biokémikus, kutató, a Cornell Egyetem professor emeritusa. Hosszú pályafutása során több mint 300 tudományos cikket publikált. A táplálkozás és az egészség kapcsolatát vizsgáló, két évtizedet felölelő felméréssorozata, a Kína-tanulmány a Cornell Egyetem, az Oxfordi Egyetem és a Kínai Preventív Orvostudományi Akadémia együttműködésével valósult meg.

Thomas M. Campbell II. amerikai családorvos. Orvosi diplomáját a Harvardon szerezte. A Rochesteri Egyetem Orvosi Központja Táplálkozás-orvostani Programjának vezetője. T. Colin Campbell fia.

Robert Capa (szül. Friedmann Endre, 1913–1954) magyar származású fotóriporter és haditudósító többek közt a spanyol polgárháborúban, a második világháború hadszínterein és az indokínai háborúban készült lenyűgöző fotóival vált világhírűvé. 1941 és 1945 között az amerikai hadseregben volt haditudósító, az olasz- és németországi hadszíntereken, a szicíliai és normandiai partraszállásról készült híres felvételei a Life-ban és a Collier’sben jelentek meg. Kissé elmosódva (1947) című háborús memoárja és a John Steinbeckkel közös, szovjetunióbeli utazásukról szóló Orosz napló (1948) az elmúlt években magyarul is megjelent. Ahogy Az Izraeli riportok (1950) is, amely Capa és Irwin Shaw közös munkája. 1947-ben többekkel megalakította a ma is működő Magnum fotóügynökséget. Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette. A vietnami Thai Binhben aknára lépve vesztette életét. A szerző fotóját készítette: –

A brit szerző 1934-ben született Londonban, és 2006-ban halt meg a spanyolországi Benalmádenában. Hites könyvvizsgálóként eredményesen végezte munkáját, de a napi száz szál cigaretta lassan a kétségbeesésbe taszította. Sok sikertelen kísérlet és 30 év kitartó láncdohányosság után 1983-ban rájött, hogy ő is, az egész világ is egy dologra vár: könnyen-gyorsan leszokni a dohányzásról. Megalakította az Allen Carr Könnyen-gyorsan Világhálózatot, s kiépítette a földkerekséget átszövő klinikarendszerét, amely elképesztő hírnévre tett szert a dohányzás sikeres abbahagyásának segítésében, illetve nemzetközi programok szervezésében. Könyvei – amilyen például a Könnyen-gyorsan leszokni a dohányzásról; Egyetlen mód a dohányzás végleges abbahagyására; Könnyen-gyorsan fogyni; Könnyen-gyorsan leszámolni az alkohollal; Hogyan szoktassuk le a gyereket a dohányzásról; Könnyen-gyorsan megszeretni a repülést – harminchat nyelven, több mint ötven országban jelentek meg, de módszere elérhető DVD, hangoskönyv, CD, videojáték és honlap formájában is. A szerző fotóját készítette: –

Daniel Chamovitz (1963) a Tel-avivi Egyetem Élettani Karának dékánja, a Manna Center for Plant Biosciences igazgatója, vendégelőadóként oktatott a Yale Egyetemen és a Fred Hutchinson Rákkutató Központban. Kiterjedt tudományos munkássága mellett gyakran tart előadásokat botanikus kertekben a világ minden táján. A Mit tud a növény?című könyve, amely eddig 20 nyelven jelent meg, 2012-ben az Amazon tudományos ismeretterjesztő könyveinek sikerlistáján az első 10 között szerepelt.

Christopher Clark (1960) ausztrál származású történész, fő kutatási területe a modern kori Európa történelme. 2014-ben Richard J. Evans után őt nevezték ki a cambridge-i egyetemen a modern kori történelem Regius („királyi”) professzorává. Az 1724-ben alapított rangos címet többek között a Yale, a Harvard, az oxfordi és a londoni egyetem neves professzoraiból álló bírálóbizottság javaslatára a mindenkori uralkodó adományozza. A szerző fotóját készítette: Thomas Meyer Ostkreuz

James Fenimore Cooper (1789–1851) amerikai író. 1823-ban kezdte el írni legismertebb és legkedveltebb műveit, az indiánregény-ciklus öt darabját (Bőrharisnya, Az utolsó mohikán, A préri, Nyomkereső, Vadölő), melyeket a Nagy indiánkönyv néven ismerünk. Műveit Magyarországon jórészt ifjúsági átdolgozásokban adták ki. A regény teljes szövegét a modern olvasó Gy. Horváth László szöveghű fordításában élvezheti.

A szerzőt ábrázoló festményt John Wesley Jarvis készítette.

Chris Crowley (1934) nyugdíjas ügyvéd, rendszeresen síel, vitorlázik, kerékpározik és teniszezik. Amerika-szerte tart előadásokat forradalmi egészségprogramjáról.

Roger Crowley (1951) angol nyelvet és irodalmat tanult a Cambridge-i Egyetemen, majd Isztambulba költözött. Ma az angliai Gloucestershire-ben él, és ismeretterjesztő történeti műveket ír. Fő témája a mediterrán térség története. Könyvei eddig több mint 20 nyelven jelentek meg. A hajóscsaládból származó brit író-történész rengeteget utazik: az elmúlt években bejárta a Fekete-tenger partvidékét és körbehajózta Szicíliát.

A szerző fotóját készítette: Oliver Poole

Rachel Cusk (1967) Saskatoonban, Kanadában született, gyerekkora óta Angliában él. Az Egy élet munkája című, szikár, néhol szatírába hajló memoárja az anyává válásról, illetve a válását feldolgozó Utójáték hozták el számára a nemzetközi hírnevet. A nagy kritikai visszhangot kiváltó Körvonal-trilógia második kötete a Tranzit. Fotó: Simeon Scamell-Katz

Előkészületben:

Babérok (2022. tavasz)

Gavin de Becker a fenyegetettség meghatározása, az erőszak előrejelzése és kezelése területén úttörőnek számít. Cége szervezeteknek, kormányzati hivataloknak és magánszemélyeknek ad szaktanácsokat és nyújt védelmi szolgáltatást. Ő vezette a Reagan elnök külföldi vendégeinek biztonságáért felelős csoportot, és a külföldi vezetők hivatalos látogatásai alkalmával az Egyesült Államok külügyminisztériumának is dolgozott. Az amerikai legfelsőbb bíróság bíráit, a szenátorokat és kongresszusi képviselőket fenyegető veszélyek kezelésére létrehozta a MOSAIC rendszert. Szakvéleményét számos peres ügyben kikérték, így többek között az O. J. Simpson elleni büntetőjogi és polgári perekben is. Olyan hírességek biztonsági tanácsadója volt, mint Jane Fonda, Robert Redford, Olivia Newton-John, Cher és Jeff Bezos.

De Becker a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) főmunkatársa és a családon belüli erőszakkal foglalkozó tanácsadó bizottság társelnöke.

Frans de Waal (1948) holland származású amerikai főemlőskutató, etológus, az atlantai Emory Egyetem pszichológiai tanszékének professzora. Évtizedek óta vizsgálja a főemlősök társas viselkedését, konfliktusmegoldó, együttműködési és empatikus képességét, igazságérzetét. De Waalt 2007-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. A szerző fotóját készítette:  Catherine Marin

A korábban reklámszakemberként dolgozó Grégoire Delacourt Franciaország egyik legnépszerűbb írója. Már első könyve a L’Écrivain de la famille (Te vagy az író a családban) számos díjat nyert, de a 2012-ben megjelent Vágyaim listája közel félmillió példányban kelt el, színdarab és film is készült belőle. A szerző fotóját készítette: Bruno Charoy

Donatella Di Pietrantonio az Abruzzo tartománybeli Pennében él, gyerekfogorvosként dolgozik. Első regénye, a Mia madre è un fiume 2011-ben jelent meg, és elnyerte a Tropea-díjat. Második regénye, a Bella mia 2014-ben bekerült a Strega-díj jelöltjei közé, és megkapta a Brancati-díjat. A visszaadott lány bejárta az egész világot, 23 nyelven jelent meg, és 2017-ben elnyerte a Campiello-díjat. Magyarul ez az első könyve.

Dr. Norman Doidge (1950) kanadai pszichiáter, pszichoanalitikus, tudományos kutató. Első könyve, A változó agy a The New York Times bestsellere lett – a Dana Brain Foundation 30 ezer cím közül a legjobb aggyal foglalkozó ismeretterjesztő műnek választotta. Dr. Doidge a Torontói Egyetem pszichiátriai tanszékének és a New York-i Columbia Egyetem Pszichoanalitikai Oktató- és Kutatóközpontjának a munkatársa. Torontóban él. A szerző fotóját készítette: Al Gilbert, C.M.

Sárközy Tamás 1940-ben született Budapesten. Az állam- és jogtudományok doktora. Az ELTE jogtudományi karának elvégzése után az Építésügyi Minisztériumba került. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetében tudományos kutató, jelenleg kutató professzor. 1979-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem), 2001-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára.

1987–88 között a kormány modernizációs irodájának vezetője, 1988–90 között igazságügyminiszter-helyettes, 1989–90 között deregulációs kormánybiztos, 2004–2005 között a kormányzati szervezet modernizációs javaslatát kidolgozó kormánybiztos. Jelenleg a Magyar Jogászegylet elnöke. 1985-ben Állami Díjat kapott, 2009-ben a Prima Primissima-díjat is elnyerte.

A civiljog, a gazdasági jog, a társasági jog, valamint a kormányzati szervezetrendszer témájában több mint 60 könyvet és 300 tanulmányt írt. 1993 óta a Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője.

A Park Könyvkiadónál megjelent kötetei:

Magyarország kormányzása 1978–2012
Kétharmados túlzáskormányzás

Marcus du Sautoy (1965) az Oxfordi Egyetem professzora, 2008 óta – Richard Dawkins utódjaként – a Charles Simonyi (Simonyi Károly) által létrehozott Tudomány-népszerűsítő Tanszék vezetője. Matematikát népszerűsítő előadásaival járja a világot. A szerző fotóját készítette: Niall McDiarmid

Philippe J. Dubois ornitológus, író, könyvkiadó. Gyerekkora óta szenvedélyes madármegfigyelő; az egész világot bejárta.

Élise Rousseau irodalomtudományból és filozófiából szerzett diplomát. Újságíró, környezetvédő; az állatok életéről szóló könyveket ír.

Fénykép © Alexandre Isard

Christopher Duggan brit történész (1957–2015) A bódult nemzet című könyve felkavaró látleletet ad a karizmatikus vezérétől elbűvölt Olaszországról. A szerző születésétől kezdve követi nyomon a fasizmust, s közben rávilágít, miért állt az olaszok többsége olyan eltökélten a mozgalom mögé. Megpróbál magyarázatot találni arra, mi lehetett Mussolini elképesztő befolyásának a titka. Korabeli levelekből, naplókból, újságcikkekből, titkosrendőrségi aktákból, utcadalokból és rádióműsorokból rajzolódik ki, miképpen élte meg az átlagember napi szinten a fasizmust, hogyan hatotta át ez az ideológia a politikát, a vallást és a mindennapi életet oly mértékben, hogy Mussolini öröksége még ma is jelen van Olaszországban. A szerző fotóját készítette: –

Jacky Durand újságíró. Évek óta járja Franciaországot, riportokat, ételkritikákat ír a Libération napilapnak, állandó munkatársa a France Culture rádiónak. Továbbá gasztroblogger, és maga is szakácskodik. Számos műfajban publikál, az Apám receptjei a második regénye. A szerző fotóját készítette: Julien Falsimagne

Jordan Ellenberg (1971) a Wisconsini Egyetem matematikaprofesszora, számelméleti kutatásairól világszerte tart előadásokat. Írásai többek között a The New York Timesban, a The Washington Postban és a The Wall Street Journalben jelennek meg. Ő írja a Slate online folyóirat Do the Math rovatát. A szerző fotóját készítette: Mats Rudels

Giulia Enders (1990) a Frankfurt am Main-i Goethe Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Jelenleg rezidens orvosként dolgozik, szakterülete a belgyógyászat és a gasztroenterológia. Az elmúlt években kétszer is elnyerte a Wilhelm és Else Heraeus Alapítvány ifjú kutatók támogatására kiírt ösztöndíját. Darm mit Charme (Bájos belek) című előadásával – melynek videoklipje a YouTube egyik slágere – 2012-ben első díjat kapott a fiatal kutatók bemutatkozásának teret adó berlini, karlsruhei és freiburgi Science Slamen.
Ebből született Bélügyek című könyve, amely eddig 39 országban jelent meg, és világszerte több millió példányban kelt el.
A könyvet a szerző nővére, Jill Enders szellemes rajzai illusztrálják.

Jenny Erpenbeck (1967) német írónő egy berlini íródinasztiába született. Színháztudományi és zenésszínház-rendezői tanulmányokat folytatott. 1991 óta irodalmi tevékenysége mellett színház- és operarendezőként dolgozik Berlinben és Grazban. Megy, ment, elment című regénye bekerült a 2015-ös Német Könyvdíj shortlistjébe. Az írónőt 2016-ban Thomas Mann-díjjal tüntették ki.

Richard J. Evans (1947) neves brit történész, szakterülete Németország modern kori történelme. 1998-tól 2010-ig legújabb kori történelmet oktatott a cambridge-i egyetemen, ahol 2008-ban a modern kori történelem Regius („királyi”) professzorává nevezték ki. Az 1724-ben alapított rangos címet többek között a Yale, a Harvard, az oxfordi és a londoni egyetem neves professzoraiból álló bírálóbizottság javaslatára a mindenkori uralkodó adományozza. 2000-ben Evans – a védelem oldalán – történész tanúként kulcsfontosságú szerepet játszott David Irvingnek a Deborah Lipstadt és kiadója ellen indított rágalmazási perében. A szerző fotóját készítette: –

David Faber (1961), Harold MacMillan egykori brit miniszterelnök unokája Etonben és az oxfordi Balliol College-ban végezte tanulmányait, modern nyelveket hallgatott. 1992 és 2001 között konzervatív parlamenti képviselőként tevékenykedett. Jelenleg hajdani iskolájának, az oxfordi Summer Fieldsnek az igazgatója. A szerző fotóját készítette: –

James Fallon a Kaliforniai Egyetem kutatója, harmincöt éve tanít idegtudományt, pszichiátriát és neurológiát orvostanhallgatóknak, mesterszakos hallgatóknak és klinikusoknak, többször választották az Év Tanárának. Start-up cégét, az őssejtkutatásban nagy eredményeket elért NeuroRepairt a versenytársak országos szervezete az év legjobb új biotechnológiai cégének választotta. James Fallon 46 éve él házasságban, három gyermeke és öt unokája van.

Fotó: Current (HC) 2019

Farkas Zoltán huszonöt esztendőt töltött el a Magyar Rádióban szerkesztőként és riporterként, majd egy röpke kitérő után húsz évet a HVG-ben. Esszéit, tanulmányait, elemzéseit idestova harmincöt éve közlik a folyóiratok.
A szerző fotóját készítette: Túry Gergely

Elena Ferrante a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, de kiléte ismeretlen. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született, és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak, a Nő a sötétben és a Nápolyi regények szerzője. La Frantumaglia (Szilánkok) című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit, valamint kiadatlan írásait gyűjtötte össze. 2007-ben La spiaggia di notte (Éjjeli part) címen egy gyerekkönyve, 2019-ben pedig L’invenzione occasionale (Véletlen találatok) címen egy esszékötete is megjelent. Legnépszerűbb műve, a Nápolyi regények tetralógia (2011–14) eddig 15 millió példányban kelt el, Saverio Costanzo rendezésében az első két részből (Briliáns barátnőm, Az új név története) már HBO-sorozat is készült. A felnőttek hazug élete című, 2019-ben megjelent regényből a Netflix készít sorozatot.

Richard P. Feynman (1918–1988) a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai fizikusa. Jelentős szerepe volt a kvantum-elektrodinamika kialakulásában. Részt vett az atombomba kifejlesztésében és a Challenger-katasztrófa kivizsgálásában. Az elméleti fizikában elért eredményeiért 1954-ben Albert Einstein-díjjal tüntették ki. A kvantum-elektrodinamika terén végzett munkásságáért 1965-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

A szerző fotóját készítette: Tamiko Thiel

Matt Fitzgerald tapasztalt sportújságíró, emellett számtalan könyvet írt az állóképességi sportokról. Legsikeresebb művei közé tartozik a Racing Weight (Versenysúly) és a Training for Runners (Edzésterv futóknak). Számos cikket írt a Triathlete, a Men’s Fitness, a Men’s Health, az Outside, a Runner’s World, a Bicycling, a Competitor és sok egyéb fitnesz- és sportmagazinnak. A szerző fotóját készítette: Tom Hood.

Ari Folman 1962-ben született Haifában, szülei holokauszt-túlélők. 2008-ban rendezte meg a Libanoni keringő című animációs filmet, melyet számos nemzetközi fesztiválon díjaztak, és Oscar-díjra is jelöltek. A film egy, az 1982-es libanoni háború idején az izraeli hadseregben szolgáló katona emlékei alapján készült.  A futurológiai kongresszus című filmjét 2013-ban mutatták be Cannes-ban, és az Európai Filmdíjra is jelölték.

David Polonksy izraeli illusztrátor 1973-ban született Kijevben.  A Libanoni keringő című animációs film művészeti vezetője. Jeruzsálemben és Tel-Avivban tanít.

A szerzők fotóját az Anne Frank Fonds bocsájtotta rendelkezésünkre.

Anneliese Marie „Anne” Frank (Frankfurt, Németország, 1929. június 12. – Bergen-Belsen, 1945. március) zsidó származású német lány, akit „Anne Frank naplója” címmel kiadott, a második világháború idején írt naplójegyzetei tettek világhírűvé. Naplóját, melyben családjáról és barátairól, érzéseiről, meglátásairól, azaz életéről írt holland nyelven, tizenharmadik születésnapjától kezdve vezette 1944. augusztus 1-jéig. Naplóját számos (65) nyelvre lefordították, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. Az apja, Otto által kiadott első napló nem tekinthető teljesnek (kivett belőle egyes részleteket, pl. amiben Anne a szüleit szidta, illetve még élő emberekről ír személyes információkat), de halála után (1980) a teljes kritikai kiadás látott napvilágot. A szerző fotóját készítette: –

A szerző fotójának jogtulajdonosa: Anne Frank Fonds Basel/GettyImages

Peter Frankopan (1971) az Oxfordi Egyetem professzora, a Centre for Byzantine Research igazgatója. Rendszeresen tart előadásokat a világ legnevesebb egyetemein, többek közt Cambridge-ben, a Yale-en, a Harvardon, a Princetonon és a londoni King’s College-ban. 2019-ben az angol Prospect Magazine a világ 50 legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. A The New Statesman szerint „ő napjaink történész rocksztárja”. Selyemutak című könyve eddig több mint 30 nyelven jelent meg. A szerző fotóját Jonathan Ring készítette.

Jo Frost (1971) népszerű angol bébiszitter. 1989 óta foglalkozik gyerekekkel, tapasztalataiból három könyve is született. Supernanny (Szuperdada) című dokusorozatát már 47 országban, köztük Magyarországon is bemutatták. A szerző fotóját készítette: –

Jostein Gaarder norvég regényíró 1952-ben született Oslóban. Legismertebb műve, a Sofie világa 1991-ben jelent meg, és azonnal meghódította a világot; 54 nyelvre fordították le, 1995-ben a világ legnagyobb példányszámban eladott könyve lett. Gaarder szeret széles körben ismert történeteket újragondolni – például Szent Ágoston ifjú éveit a Vita Brevis lapjain –, amelyeket azután kreatívan át is értékel. Elbeszélései és regényei eddig tucatnyi kötetben jelentek meg, de filozófiai és vallási témájú szakkönyvek szerzőjeként is igen termékeny. Több mint 10 norvég és nemzetközi díj és kritikai elismerés birtokosa. Gaarder az írás mellett aktívan részt vesz az emberi jogok és a fenntartható fejlődés támogatásában. Ebből a célból 1997-ben feleségével, Siri Danneriggel létrehozott egy díjat, melyet könyve után Sophie-díjnak neveztek el. A díjat évente osztják ki. Jelenleg Oslóban él feleségével és két fiukkal. A szerző fotóját készítette: Niklas Lello

Christophe Galfard (1976) francia elméleti fizikus, író. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD-fokozatot, ahol 2000 és 2006 között Stephen Hawking professzor diákjaként a feketelyuk-információs paradoxont kutatta. Gyerekeknek szóló könyveivel is az a célja, hogy a fizika, asztrofizika tudományának legfrissebb eredményeit közérthetően elmagyarázza. A 2015-ben megjelent Kezedben az univerzumot eddig 21 nyelven adták ki.

Romain Gary (1914-1980) litvániai zsidó származású francia író. Vilniusban született, 1928-ban a dél-franciaországi Nizzába költözött édesanyjával. Jogot tanult, a második világháborúban repülőtisztként harcolt a németek ellen, később megkapott minden fontos háborús kitüntetést. Diplomataként szolgált Szófiában, Bernben, New Yorkban, Los Angelesben és Bolíviában. Írt regényt, drámát, esszét, forgatókönyvet, két filmjét ő maga rendezte. Több álnéven publikált, így kaphatott kétszer Goncourt-díjat, a másodikat az 1975-ben Émile Ajar álnéven publikált Előttem az életért.

A szerző fotóját készítette: Jacques Cuinieres

Daniel Glattauer (1960) Bécsben született. Kezdetben a Die Presse, majd 1989-től a Der Standard osztrák napilap munkatársa, 2009 óta szabadúszó író. Regényei közül a nyolcadik, a 2006-ban megjelent Gyógyír északi szélre óriási sikert aratott, a Német Könyvdíjra is jelölték. Színpadi változatát Magyarországon – Fullajtár Andrea és Őze Áron főszereplésével – 2011-ben az Orlai Produkciós Iroda mutatta be.

Lori Gottlieb a Stick Figure: A Diary of My Former Self című bestseller szerzője és újságíró, írásai a The New York Times, a The Atlantic, a Time, a People, a Slate, a Self, a Glamour, az Ellen, a Salon, illetve a Los Angeles Times című lapokban jelentek meg. Gyakori vendég az NPR All Things Considered (Mindent egybevéve) című beszélgetős műsorában.

Dr. Oliver Gralla (1972)  andrológus-urológus. Göttingenben végezte az orvosi egyetemet és miután egy évet kutatással töltött az USÁban, a Harvardon, Cambridge-ben, 2001 és 2007 között pedig a berlini Charité urológiai klinikáján meddőségi szakemberként dolgozott, ahol a “berlini gólya” becenévvel tüntették ki. A kölni egyetemi klinika andrológiai osztályának vezetőjévé való kinevezését hosszú tanácsadói sorozattal ünnepelte a kölni “Express”-ben, ahol “Dr. Szex” néven köszöntötték. 2010 óta a saját andrológiai rendelője van Dortmundban, ahol fiatal és örökifjú férfiak, nők és párok életminőségének javításán dolgozik.

Massimo Gramellini (1960) jogot tanult, majd sportújságíró lett. Később parlamenti, majd haditudósító. Buongiorno című közérzeti tárcarovata (La Stampa) rendkívül népszerű. Aktualitásokkal foglalkozó tévéműsorokban is szerepel. A mesék utolsó sora című, ezoterikus szerelmes regényként aposztrofált első könyve 250 000 példányban kelt el, az Álmodj szépeket pedig csak Olaszországban több mint félmillió példányban. A szerző fotóját készítette: Europress Getty Images

Temple Grandin (1947) az állattudományok doktora. Az Egyesült Államok állattartó telepeinek és vágóhídjainak többsége az ő műszaki tervei alapján készült. Szintén az ő találmánya az az ölelőgép, melyet ma is sikerrel használják hiperérzékeny autisták megnyugtatására. Autizmusáról több könyvet írt, és rendszeresen tart előadásokat: izgalmasan gondolkodó, érzékeny ember, aki számunkra elképzelhetetlen módon tapasztalja meg a világot. Életéről 2010-ben film készült Claire Danes főszereplésével, aki alakításáért elnyerte a Golden Globe-díjat. A szerző fotóját készítette: Rosalie Winard

Stephen Grosz (1952) gyakorló pszichoanalitikus – több mint huszonöt éve fogad pácienseket. Amerikában született, a Kaliforniai Egyetemen, a Berkeley Egyetemen és az Oxfordi Egyetemen tanult, ma Londonban él. Az Életvizsgálatok már több mint húsz nyelven jelent meg, jelölték a The Guardian napilap első könyveseknek járó díjára. A szerző fotóját készítette: Bettina Von Zwehl

Jean-Michel Guenassia (1950) algériai származású francia író, forgatókönyvíró. 2009-ben megjelent, Javíthatatlan Optimisták Klubja című regényét, melyen több mint hat évig dolgozott, a francia kritikusok egyértelműen magasztalták, és egy 1500 gimnazistából álló zsűri Diák Goncourt-díjjal tüntette ki.

Axel Hacke (1956) német író, újságíró, a Süddeutsche Zeitung Magazin munkatársa. Münchenben él. Több mint 20 könyvet publikált már, művei 13 nyelven jelentek meg. Írói-újságírói munkásságát többek közt Joseph Roth-, Theodor Wolff- és Egon Erwin Kisch-díjjal ismerték el.

A szerző fotóját készítette: Thomas Dashuber

Matt Haig (1975) angol író, újságíró, számos díjnyertes felnőtt- és ifjúsági regény szerzője. Könyvei közel harminc nyelven olvashatók. Feleségével és két gyermekével Yorkban él. A szerző fotóját készítette: Jonathan Ring

Halász Judit (1942) Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Prima Primissima-díjas, mintegy harminc szakmai és közönségdíj kitüntetettje. 1965 óta a Vígszínház színművésze, negyven film és számtalan tévéjáték szereplője. Közel harminc zenés és prózai lemeze jelent meg. Ifjúsági válogatott díjugrató lovas is volt. A szerző fotóját készítette: Máté Péter

Kristin Hannah bestsellerszerző több mint 20 könyvet írt. A Fülemüle az egyik legsikeresebb regénye, 43 nyelven jelent meg. A könyv alapján film készül, a forgatások részben Magyarországon folynak, a premiert 2021-re tervezik. A főszereplő testvérpár Vianne és Isabelle szerepét a Dakota nővérek alakítják. Az ügyvédből lett írónő fiával és férjével az Egyesült Államok északnyugati partvidékén és Hawaiin él. A szerző fotóját készítette: Charles Bush

Hegyi Barbara (1966) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, Hegyi Barnabás operatőr lánya. 1989-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1996 óta a Vígszínház tagja. A főzés és a vendéglátás a szenvedélye. A szerző fotóját készítette: Csibi Szilvia

Iselin C. Hermann kalandos úton jutott el az irodalomig. Eredetileg akrobatának tanult Franciaországban, saját bevallása szerint a mai napig tud kötélen táncolni. Ezután egy koppenhágai színház társulatában rendezett és játszott, majd bölcsészettudományi tanulmányai és könyvkiadói szerkesztői munkája után az Expressz ajánlott! című levélregény hozta meg számára a világsikert. Azóta két gyerekkönyve és több regénye is megjelent. A szerző fotóját készítette: Thomas A.

James Hollis amerikai pszichoanalitikus számos nagy sikerű könyv szerzője. Huszonhat évig volt egyetemi oktató, majd 1977–1982 között a zürichi Jung Intézetben szerzett tudományos fokozatot. Ezután a Houstoni Jung Intézetben és egy San Franciscó-i doktori iskolában dolgozott. Jelenleg Washingtonban él, ahol magánpraxist is folytat. Könyveit szakemberek és a pszichológia iránt érdeklődők egyaránt szívesen olvassák. Magyarul az Ami igazán fontos – A tudatosabb élet felé, valamint az Édenterv, avagy a varázslatos másik című művei jelentek meg.
A szerző fotóját készítette: Oxana Holtmann

Alex J. Honnold (1985) amerikai sportoló, hegymászó, sziklamászó. Hírnevét a kötél nélküli nagyfalas szabad szólómászásainak köszönheti. Leggyakrabban a Yosemite Nemzeti Park gránitfalain mászik. Ő az egyetlen ember, aki egyedül, kötélbiztosítás nélkül, szabad szólóban megmászta az El Capitan 900 méteres falát. A National Geographic végigkövette a mászást és a felkészülés egy részét, az erről készült dokumentumfilm, a Magyarországon is bemutatott Free Solo – Mászókötél nélkül című egészestés dokumentumfilm 2019-ben Oscar-díjat kapott. A filmet a magyar származású Elisabeth Chai Vasarhelyi dokumentumfilm-rendező, valamint férje és rendezőtársa, Jimmy Chin jegyzi.

Alex Honnold elkötelezett környezetvédő, egy környezetvédelmi nonprofit szervezet, a Honnold Alapítvány létrehozója. A szervezet fő célkitűzése a napfényenergia széles körű felhasználása és a társadalmon belüli esélyegyenlőség kiterjesztése világszerte. A szerző fotóját készítette: Jimmy Chin

Sabine Hossenfelder (1976) német elméleti fizikus, a Frankfurt Institute for Advanced Studies kutatója, a Backreaction című közkedvelt fizikai blog szerzője. Rendszeresen publikál többek közt a New Scientist, a Scientific American és a The New York Times hasábjain. Heidelbergben él. A szerző fotóját készítette: Joerg Steinmetz

Siri Hustvedt 1955-ben született az Egyesült Államokban. Hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény és számos ismeretterjesztő mű szerzője. Művei több mint harminc nyelven jelennek meg szerte a világon. A New York-i Brooklynban él férjével, Paul Auster íróval. Magyarul ez az első könyve.

A szerző fotóját készítette:  Marion Ettlinger

A négygyermekes anya első gyermekét várva határozta el, hogy írni fog, mégpedig a terhességről és az első nehéz hónapokról, humoros hangnemben. Első könyve, a Barátnőim a terhességről olyannyira népszerű lett az Egyesült Államokban, hogy azóta számos könyvet írt hasonló témában, továbbá a Girlfriends’ Guide (Barátnőim a…) egész sorozattá nőtte ki magát. A válás témájában most forgat egy többrészes televíziós műsort, szintén a „barátnők” hathatós segítségével. Négy gyermeke – Jade, Jamie, Jessica és Jeremy – azóta felnőtt, de az elmúlt 17 évben a gyereke és az írás töltötte ki a napjait. A szerző fotóját készítette: –

Bengt Jangfeldt (1948) a szláv nyelvek professzora, műfordító és az egyik legkiválóbb svéd életrajzíró. Majakovszkijról írott, Életét tette rá (2007) című kötetéért megkapta az egyik legrangosabb svéd irodalmi díjat, az August-díjat. Axel Munthéról szóló, Elkárhozott lélek című művéért elnyerte a Svéd Akadémia díját. Legutóbbi könyve Joszif Brodszkijról szól: a Feljegyzések Joseph Brodskyról. A nyelv az Isten (2012) magyarul is olvasható. A szerző fotóját készítette: Kalle Assbring

Scott Jurek (1973) két évtizede meghatározó alakja az ultrafutásnak. 1999-ben a teljes ismeretlenségből előlépve állt a Western States Endurance Run élére a kaliforniai Sierra Nevada aranyásók taposta, régi útjain. Ezt a versenyt hét egymást követő évben nyerte meg, méghozzá úgy, hogy közben rekordot is fölállított. Kétszer futott be elsőnek a Badwater Ultramaratonon, miután megtette a 135 mérföldes embert próbáló „sétát” a Halál-völgyön át. 2010-ben amerikai csúcsot futott: 165,7 mérföldet, azaz hat és fél maratoni távot 24 óra alatt. És tagja volt annak az élsportolói csapatnak, amely Mexikóba utazott, hogy a tarahumara indiánokkal fusson, amint erről részletesen olvashatunk a Futni születtünk című sikerkönyvben.

Erling Kagge (1963) norvég felfedező, hegymászó, esszéista, könyvkiadó. Elsőként vágott neki egyedül a Déli-sarknak. Ő az egyetlen kortárs felfedező, aki megjárta a Föld mindhárom pólusát: járt az Északi-sarkon, a Déli-sarkon és az Everesten.

Verena Kast (1943) svájci pszichológus, pszichoterapeuta, a Zürichi Egyetem nyugalmazott pszichológia-professzora. 2014 és 2020 között a zürichi C. G. Jung Intézet elnöki tisztét töltötte be. Főbb kutatási területei a kapcsolati problémák feldolgozása, a gyász és az álmok értelmezése. A szerző fotóját készítette: Palma Fiacco

Scott Kelly (1964) amerikai űrhajós, négyszer járt a világűrben. A Nemzetközi Űrállomás parancsnokaként legutóbbi, s egyben utolsó útjával minden korábbi rekordot megdöntve ő lett a leghosszabb ideig az űrben szolgálatot teljesítő, amerikai űrhajós.

A szerző fotóját készítette: NASA/Bill Ingalls

Ross King (1962) kanadai születésű író és kritikus, hét művészettörténeti-történeti tárgyú könyv – köztük a Michelangelo és a Sixtus-kápolna, a Leonardo és az Utolsó vacsora, a Párisz ítélete, valamint a Dühödt ámulat. Monet és a Vízililiomok – sikeres szerzője. Városnéző túrákat vezet Firenzében, Rómában, Milánóban, Párizsban és Givernyben. Jelenleg Oxfordban él.

A szerző fotóját készítette: Jerry Bauer

Király Júlia (1957) közgazdász professzor az egyik legnagyobb európai bank-biztosítótársaság, a belga KBC Group igazgatósági tagja. 2007–2013 között, azaz a válság éveiben a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnökeként tagja volt a Monetáris Tanácsnak. Az ezt megelőző időkben Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi oktató és tanácsadó cégének, a Bankárképzőnek volt tulajdonos vezérigazgatója. Több magyar bank privatizációjában vett részt igazgatósági tagként. Számos publikációja jelent meg magyar és nemzetközi tudományos folyóiratokban, az IBS-en kívül a CEU-n és szakkollégiumokban ad elő, a Közgazdaságtudományi Intézet külső munkatársa. A tornádó oldalszele az első könyve.

A szerző fotóját készítette: Kollányi Péter/MTI

Jon Krakauer (1954), az Ég és jég, az Ahol ritka a levegő, az Út a vadonba és az Álmok az Eigerről szerzője díjnyertes újságíró, munkái szerte a világon eddig huszonöt nyelven jelentek meg. Emellett az Outside magazin szerkesztője, cikkeit a Smithsonian, a National Geographic és sok más folyóirat közli. Feleségével Colorado államban él.

Ivan Krasztev (1965) bolgár politológus, a szófiai Liberális Stratégiai Központ igazgatója, a bécsi Társadalomtudományi Intézet állandó tagja. Rendszeresen publikál a The New York Timesban. A szerző fotóját (a képen jobbra) készítette: Nadezhda Chipova

Stephen Holmes (1948) amerikai jogász, politológus, a New York-i Egyetem Jogi Iskolájának professzora. Fő kutatási területe az európai liberalizmus és antiliberalizmus története. A szerző fotóját (a képen balra) készítette: Ming Chen

Alfred Lansing (1921–1975) amerikai író-újságíró Chicagóban született. 1940 és 1946 között az amerikai haditengerészetnél szolgált, ezt követően az illinois-i Északnyugati Egyetemen szerzett újságírásból diplomát. 1952-től szabadúszó íróként tevékenykedett.

Antoine Laurain az 1970-es évek elején született Párizsban. Eddig megjelent hét regényét több nyelvre is lefordították, munkásságát irodalmi díjakkal jutalmazták.

Hervé le Tellier (1957) matematikus-nyelvész, tudományos újságíró, regényíró, az irodalmi kísérletezéséről híres OuLiPo-csoport elnöke, amelynek többek között Raymond Queneau, Georges Perec és Italo Calvino is tagja volt. Eddig mintegy harminc kötetet publikált. A 2020-ban Goncourt-díjat kapott Anomália című sikerregénye nemcsak a kritika általános elismerését vívta ki, az olvasók is gyorsan a kegyeikbe fogadták. Magyarul ez az első regénye. A fotót készítette: Francesca Mantovani © Editions Gallimard

Bjørn Thorsten Leimbach német pár- és szexuálterapeuta, férficoach. Több mint húsz éve tart személyiségfejlesztő és menedzsmentszemináriumokat, illetve továbbképzéseket humanisztikus pszichológiából. Dortmundban él és praktizál. Fotó: Intuitive Fotografie/Philippe Ramakers

Pierre Lemaitre 1951-ben született. Autodidakta népművelő, szabadegyetemi előadásokat, kurzusokat tartott a francia és a világirodalomról, egyetemes kultúrtörténetről. 17 éves kora óta szenvedélyesen érdekli az első világháború. Kezdetben krimiket és thrillereket írt, már ezekkel is számos díjat nyert. A Goncourt-díjat és a világsikert azonban 2013-ban megjelent nagyregénye, a Viszontlátásra odafönt hozta meg számára. A szerző fotóját készítette: Thierry Rajic Figure

Maxim Leo 1970-ben született Kelet-Berlinben. Berlinben és Párizsban folytatott politológiai tanulmányokat. 1997 óta a Berliner Zeitung szerkesztője, 2001-től a Seite Drei rovatvezetője. 2002-ben Egon Erwin Kisch-díjra jelölték, ugyanabban az évben megkapta a Német–Francia Újságíródíjat, 2006-ban pedig Theodor Wolff-díjjal tüntették ki. A Volt egyszer egy NDK elnyerte az Európai Könyvdíjat. Maxim Leo krimiket is ír, valamint forgatókönyveket a tévés Tatort bűnügyi sorozatnak. Családjával Berlinben él.

A szerző fotóját készítette: Sven Görlich

Molyn Leszcz a Torontói Egyetem pszichiátria tanszékének professzora. Torontóban él.

Henry S. Lodge, M. D., a Columbia Egyetem Orvosi Központjának professzora, geriáter szakorvos, a preventív orvostudomány specialistája.

Lugosi Viktória 1962-ben született Budapesten. Író, újságíró. Tanulmányait az ELTE jogi karán végezte. 1985–97 között rádiós és televíziós szerkesztő, műsorvezető. 1997 és 2010 között kommunikációs tanácsadó és kommunikációs igazgató. 2009 óta a kaviart művészeti vezetője. Két regény, az Ajvé (2000) és a Dafke (2009), valamint egy meseregény, a Hümmögő (2002) szerzője. Ez utóbbi megjelenésének évében elnyerte Az Év Gyermekkönyve Ibby-díjat.

A szerző fotóját készítette Müller László.

Helen Macdonald (1970) angol író, tudománytörténész, illusztrátor és természetbúvár, a Cambridge-i Egyetem oktatója. A cambridge-i Jesus College tudományos munkatársaként mint solymász dolgozott, ragadozó madarakkal foglalkozó kutatási és természetvédelmi projektekben vett rész Eurázsia-szerte. Jelenleg egy kis faluban él az angliai Suffolkban. H, mint héja című, önéletrajzi indíttatású könyve rögtön a megjelenésekor, 2014-ben sikerkönyv lett. Még abban az évben elnyerte az ismeretterjesztő művek számára alapított, rangos Samuel Johnson-díjat, valamint az egyik legnagyobb presztízsű brit irodalmi elismerést, a Costa Év Könyve díjat. A szerző fotóját készítette: Marzena Pogorzaly

Robert Macfarlane (1976) angol természetíró, irodalomkritikus, a Cambridge-i Egyetem tanára. Íróként fő témái a tájak, helyek, emberek, környezetvédelem, az emlékezet szerepe. Esszéit, recenzióit többek között a The Guardian, a The New York Times és a Granta közli. A Lennvilág a nyolcadik könyve, és az első, mely magyarul olvasható.
A szerző fotóját Bryan Appleyard készítette.

„Skócia vezető whiskyszakértője” – írta róla a The Times. Charles Maclean 1981 óta foglalkozik skót whiskyvel, ez idő alatt több mint egy tucat könyvet írt a témában, melyek közül több nemzetközi díjat nyert és jó néhányat számos nyelvre lefordítottak.

Alapító szerkesztője a Whisky Magazinnak, alapítója a SingleMalt TV-nek, továbbá rendszeresen ír magazinoknak Nagy-Britanniában, Európában és Ázsiában. Szerepelt Ken Loach Szesztolvajok című filmjében, amely 2012-ben elnyerte a zsűri díját Cannes-ban.

Tanulmányait a Scotch Whisky Research Institute-ban folytatta, valamint az International Wines & Spirits Competition zsűritagja. Világszerte tart előadásokat, kóstolókat, Masterclass programokat whiskyforgalmazó cégeknek, kluboknak és magánszemélyeknek.

A szerző fotóját készítette:  Sir Colin Hampden-White.

Margareta Magnusson svéd festőművész és grafikus a stockholmi Anders Beckman Formatervező Főiskolán végezte tanulmányait. Műalkotásait Hongkongtól Szingapúrig számtalan helyen kiállították. Öt gyermeke van, jelenleg Stockholmban él. A Végső rendrakás svéd módra az első könyve. A szerző fotóját készítette: Jane Magnusson

Makovecz Benjamin (1957) a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett grafikusmű­vészi oklevelet 1983-ban. Huszonhárom éven át oktatott ábrázoló geometriát több egyetemen és főiskolán. 1986 óta készít műfordításokat; Arthur Koestler, Paul Johnson és Ross King könyveinek zöme, illetve Jacques Barzun giganti­kus főműve, a Hajnaltól alkonyig az ő fordításában olvasható magyarul. 2011 óta néhai Makovecz Imre építészirodájának vezetője.

Feleségével és két rókájukkal Budapesten él.

A szerző fotóját készítette: Makovecz-Nagy Szilvia

Diego Marani 1959-ben született Ferrarában, de ideje nagyobb részét külföldön tölti, az Európai Unió hivatásos tolmács-fordítója és lektora Brüsszelben. Új finn nyelvtan című regénye már 2001-ben elnyerte az egyik legrangosabb olasz irodalmi díjat, a Premio Grinzanét, 2012-ben pedig Umberto Ecóval együtt jelölték az angol Independent Foreign Fiction Prize díjra. Marani egy általa kitalált, europantónak elnevezett mesterséges nyelven is ír. Egészen sajátos viszonya van a nyelvhez, a többnyelvűséghez és az ebből fakadó alapvető kulturális problémákhoz. A szerző fotóját készítette: –

Dr. Henry Marsh (1950) az Oxfordi Egyetemen politikai, filozófiai és gazdaságtani tanulmányokat folytatott, majd Londonban a Royal Free Hospital orvostanhallgatója lett. 1987-ben kapta meg idegsebész-főorvosi kinevezését a londoni Atkinson Morley Kórházba, ahol ma is dolgozik. Két dokumentumfilm is készült róla: a Kezükben az életed elnyerte a Királyi Televíziós Társaság aranyérmét, az Ukrajnában végzett munkáját bemutató Az angol sebész pedig Emmy-díjban részesült. A szerző fotóját készítette: –

Tim Marshall (1959) brit újságíró, tudósító és külügyi szakértő. Korábban a Sky News szerkesztője, a BBC munkatársa. Több mint 30 országból küldte tudósításait, részletesen beszámolt a horvátországi, boszniai, macedóniai, koszovói, afganisztáni, iraki, libanoni, szíriai és izraeli konfliktusokról. Foreign Matters című blogját 2010-ben Orwell-díjra javasolták. Az általa 2015-ben alapított hírelemző portál, a TheWhatandtheWhy.com főszerkesztője. A szerző fotóját készítette: Adrian Wells.

Frédéric Martel (1967) francia író és szociológus, a France Culture újságírója, közel egy tucat könyv, köztük a Mainstream szerzője. 2020 januárja óta a Zürichi Egyetem Kreatív Gazdasági és Kulturális Ágazatok Tanszékének professzora. Jelen könyve eddig világszerte mintegy 20 nyelven jelent meg, és szinte mindenütt a sikerlisták élére került. A szerző fotóját készítette: Astrid di Crollalanza.

Katarina Mazetti (1944) tekintélyes munkásságot tud már maga mögött. Írt gyerekkönyveket és regényeket, mint például A pasi a szomszéd sír mellől című sikerkönyvet, amely Svédországban 450 000, Franciaországban 900 000 példányban kelt el, és még további 32 nyelvre fordították le, és amelyből nagy sikerű film is készült. A szerző fotóját készítette: Thronullberg Hemsida

Chirstopher McDougall újságíró, hosszútávfutó, korábban az Associated Press haditudósítója volt, jelenleg pedig a Men’s Health magazin szerkesztője és szerzője. Háromszor jelölték szakmai díjra folyóirat kategóriában és szavazták be a döntőbe; dolgozott az Esquire-nak és a The New York Times Magazine-nek, Girl Trouble című önálló kötete pedig a The Times számára készült tudósításain alapul. A szerző fotóját készítette: Michael Lionstar

Jon Meacham (1969) Pulitzer-díjas amerikai író, újságíró, szerkesztő. 2006-ban a Newsweek magazin főszerkesztője lett, 2010 óta a Random House főszerkesztője és ügyvezető igazgatóhelyettese. A Vanderbilt Egyetem vendégprofesszora, az Amerikai Történészek Társaságának tagja.

A szerző fotóját készítette: Newsweek

Alexis Michalik (1982) színész, rendező, filmrendező, színmű- és regényíró. Lengyel festőművész apa és brit származású anya francia fiaként Párizsban nevelkedett. 19 évesen már Rómeót játszotta, és rendezőként is fiatalon debütált. Harmadik írói alkotásával, az Edmond-nal, amelyben Edmond Rostand Cyranójának kalandos születését és diadalát dolgozza fel, az utóbbi évtizedek legsikeresebb alkotását írta meg és vitte színre. A darabból, a szerző rendezésében, kiváló film is készült. A szerző fotóját Astrid Di Crollalanza készítette.

Alex Miller 1936-ban született Londonban skót apa és ír anya gyermekeként, és 16 éves korában a családja nélkül átköltözött Ausztráliába. A világszerte népszerű és sikeres, számos díjjal kitüntetett szerző lenyűgöző érzékenységgel ábrázolja az emberi lélek rejtelmeit. A Mrs. Laing utolsó csábítása a tizedik könyve. Magyarul korábban a Lovesong – Végzetes szerelem Párizsban című műve jelent meg, amely 2011-ben Ausztráliában Az év könyve lett. A szerző fotóját készítette: John Tsiavis

Lorrie Moore (1957) öt novelláskötetet, három regényt és egy gyerekkönyvet publikált 1985 óta. Több mint harminc éve tanít kreatív írást különféle egyetemeken. Első kötetének mulatságos írása, a How to Become a Writer az írótanoncok egyik kedvence. Rendszeresen közöl könyvkritikát, recenziót. Köszönöm, hogy meghívtál című kötete szinte minden kritikusa szerint „briliáns”. A szerző fotóját készítette: Marion Ettlinger

Toni Morrison 1993-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Számos regénye közül a legismertebbek: Nagyonkék, A kedves (amelyből nagyjátékfilm is készült), Paradicsom, Szerelem. Magyarul olvasható még a Salamon-ének és a Dzsessz.  Írásaival elnyerte az Amerikai Könyvkritikusok Díját és a Pulitzer-díjat is. A Princeton Egyetem nyugalmazott irodalom-professzora.

Siddhartha Mukherjee (1970) indiai származású onkológus, rákkutató és őssejtbiológus, a Columbia Egyetem tanára. Tanulmányait a Stanfordon, Oxfordban és a Harvardon végezte. Kutatócsoportjával a leukémiát okozó genetikai elváltozásokat kutatja. Publikációi rendszeresen megjelennek a Nature, a Cell és a Neuron című tekintélyes szakfolyóiratokban, valamint a The New York Timesban.
A gén 2016-ban felkerült a brit Királyi Társaság tekintélyes díjának rövid listájára: az Insight Investment Science Book Prize-t a tudománytörténeti könyvek Nobel-díjának tartják. Magyarul korábban a Betegségek betegsége – Mindent a rákról című könyve jelent meg.

Alice Munro 1931-ben született az Ontario tartományban lévő Winghamben, Kanadában. Első novellája 1950-ben, első kötete pedig 1968-ban jelent meg. Művei azóta számos nyelven olvashatók, mindenütt nagy kritikai és közönségsikert aratnak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, 2013-ban pedig a Svéd Akadémia neki, „a kortárs novella nagymesterének” ítélte az irodalmi Nobel-díjat.
A szerző fotóját készítette: Derek Shapton

Heidi Murkoff, számos nagy sikerű könyv szerzője férjével és két gyermekével Dél-Karolinában él. Fiatalkorában egy reklámügynökségnél dolgozott. Amikor első gyermekét várta, döntötte el, hogy ír egy könyvet a terhességről, miután az őt érintő kérdésekről és témákról nem talált magának megfelelő olvasmányt, és hasznos útmutatónak szánta a leendő anyáknak. Az Az a 9 hónap elképesztő siker lett, az elmúlt 25 év egyik legfontosabb könyve a The New York Times egyik felmérése szerint, és több mint 17 millió eladott példánynál jár – terhességi bibliának nevezik az amerikai nők. Következő könyve, Az első 12 hónap is rekorder a maga több mint 10 millió eladott példányával. 2011-ben szerepelt a Time 100 legbefolyásosabb személyisége listán. A szerző fotóját készítette: –

 Guillaume Musso regényről regényre különleges kapcsolatot alakít ki olvasóival. Az 1974-ben Antibes-ban született szerző diákévei alatt kezdett írni. A közönség először 2004-ben, az És azután… megjelenésekor találkozhatott vele. Majd egymást érték a regények. Mára ő a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író. Regényeit több mint negyven nyelvre fordították le. Művei a világ minden táján vezetik az irodalmi sikerlistákat, kiadók és filmproducerek versengenek értük.

Dorthe Nors (1970) a kortárs dán irodalom egyik legeredetibb szerzője. 2001-ben debütált Soul című regényével, majd ezt követően 2013-ban, Minna nem tud hol gyakorolni címmel jelent meg egy rövid regénye. Karateütés című novelláskötetét 2014-ben az Egyesült Államokban is kiadták, ami meghozta számára a világsikert. Írásait a legjelentősebb irodalmi lapok közlik. Ő az első dán szerző, akit Oprah Winfrey bemutatott, a New Yorker pedig publikált. A szerző fotóját készítette: Simon Klein Knudsen

Samin Nosrat amerikai séf és gasztronómiai író – egyesek szerint „a következő Julia Child” – 2000 óta foglalkozik hivatásszerűen főzéssel. 2017-ben megjelent Só, zsír, sav, hő című első könyvét, melyen 14 évig dolgozott, számos díjjal jutalmazták, a The Times Az év szakácskönyvének választotta. A belőle készült négyrészes sorozat a Netflixen látható.

Fotó © Grant-Delin

Edna O’Brien 1930-ban született Nyugat-Írországban. Első regénye, a Vidéki lányok megjelenése óta több mint húsz szépirodalmi művet írt. Munkásságát számos díjjal ismerték el, egyebek közt megkapta az Ír PEN Klub Életmű-díját, az Amerikai Művészeti Arany Emlékérmet és a Frank O’Connor-díjat. Évtizedek óta Londonban él. A szerző fotóját készítette: Murdo MacLeod

Frederik Obermaier (1984) a müncheni Süddeutsche Zeitung oknyomozó rovatának újságírója. Tagja az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ), és számos nívós díj – a CNN újságírói díja, Helmut Schmidt-díj, Theodor Wolff-díj – kitüntetettje. A szerző fotóját készítette: EPA, Hase Schmidt

Bastian Obermayer (1977) a müncheni Süddeutsche Zeitung oknyomozó rovatának újságírója. Tagja az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ), és számos nívós díj – a CNN újságírója díja, Helmut Schmidt-díj, Theodor Wolff-díj – kitüntetettje. A szerző fotóját készítette: EPA, Hase Schmidt

Jamie Oliver (1975) a szülei vendéglőjében, a Cricketersben kezdett főzni, az essexi Claveringben, nyolcéves korában. Iskolai tanulmányai befejezése után szakácsként kezdett dolgozni, így került a River Caféba, ahol a sokszor megírt, híres történet szerint egy televíziós produkciós vállalat felfedezte. Televíziós és szakácskönyves karrierje 1999-ben kezdődött A pucér szakács című sorozattal. Azóta létrehozta a Fifteen nevű vendéglőt Londonban, megreformálta az iskolai étkeztetést Nagy-Britanniában és forradalmasította az otthoni főzési szokásokat. Jótékonysági tevékenységével az ennivaló által igyekszik jobbá tenni az emberek életét. Ennek keretében működteti a Fifteen vendéglői hálózatot, amelyben munkanélküli fiatalokat oktatnak a vendéglátószakmára. Ugyancsak jótékonysági alapon tartja fenn a Ministry of Food központokat, ahol az emberek a főzés alapjait sajátíthatják el. Jamie állította össze a középiskolai szakoktatás számára Az otthoni főzés alapjai nevű tantárgy tananyagát, és ő hozta létre a Konyhakert Projektet, az új élelmiszer-oktatási programot az általános iskolás gyerekek számára. Sikeres vállalkozásai közé tartoznak a Jamie’s Italian és a Union Jacks vendéglők, valamint számos kulináris és egyéb termék. Írásai Nagy-Britanniában és szerte a világon megjelennek, többek között a saját, Jamie’s Magazine című lapjában. Legnépszerűbb könyve, a Jamie 30 perces kajái minden idők leggyorsabban bestsellerré váló könyve lett Nagy-Britanniában a nem szépirodalmi kategóriában. Jamie Londonban és Essexben él családjával, Jools nevű feleségével és gyemekeikkel. A szerző fotóját készítette: –

Orosz Ildikó (1975) Budapesten élő újságíró, szerkesztő, fordító. Társszerzője Halász Judit Nem születtem varázslónak (Park, 2015) és Marton László Összpróba (Park, 2017) című önéletrajzi köteteinek, valamint a Lizanka. Egy autista lány története a bezártságtól a teljes élet felé című könyvnek. Antistigma-díjas, Zsigmond Márta médiadíjas. 

Hilde Østby 1975-ben született, szellemtörténész, szépíró, újságíró, volt kiadói szerkesztő. 2013-ban jelent meg első regénye, a nagy sikereket elért A vágyakozás enciklopédiája.

A szerzők fotóját készítette: Anna Julia Granberg

Hilde Østby 1975-ben született, szellemtörténész, szépíró, újságíró, volt kiadói szerkesztő. 2013-ban jelent meg első regénye, a nagy sikereket elért A vágyakozás enciklopédiája.

Ylva Østby 1979-ben született, az Oslói Egyetemen szerzett a neuropszichológia területén doktori fokozatot, jelenleg Norvégia egyik vezető emlékezetkutatója.

A szerzők fotóját készítette: Anna Julia Granberg

Katherine Pancol Franciaország egyik legismertebb és legkedveltebb szerzője. Könyvei több millió példányban keltek el szerte a világon. A krokodilok sárga szemét eddig 30 nyelvre fordították le. A szerző fotóját készítette: Sylvie Lancreon

Magyar hegedűművész, a londoni Royal Academy of Music professzora, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be. Polgár László operaénekes unokatestvére. A szerző fotóját készítette: –

Allan és Barbara Pease a világ legsikeresebb kapcsolati szakértői. Tizenöt bestsellert írtak, melyek 51 nyelven, több mint 25 millió példányban jelentek meg. Vállalkozásuk, a Pease International Ltd. világszerte készít videókat, tart előadásokat és workshopokat üzletembereknek és kormánytisztviselőknek.

A Pease házaspár Ausztráliában, illetve Nagy-Britanniában él, hat gyermekük és öt unokájuk van.

Allan és Barbara Pease a világ legsikeresebb kapcsolati szakértői. Tizenöt bestsellert írtak, melyek 51 nyelven, több mint 25 millió példányban jelentek meg. Vállalkozásuk, a Pease International Ltd. világszerte készít videókat, tart előadásokat és workshopokat üzletembereknek és kormánytisztviselőknek.

A Pease házaspár Ausztráliában, illetve Nagy-Britanniában él, hat gyermekük és öt unokájuk van.

M. Scott Peck (1936–2005) amerikai pszichiáter-író kvéker szülők gyermekeként New Yorkban született. Tanulmányait a Harvardon és a Columbia Egyetemen végezte, jó ideig az amerikai hadseregnél dolgozott katonai pszichiáterként. Ma már klasszikusnak számító, A járatlan út című könyve 1978-ban jelent meg, és világszerte több mint 10 millió példányban kelt el.

Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta 23 nyelvre lefordították, és meg is filmesítették. A szerző fotóját készítette: Bettina Fürst-Fastré

DR. BRUCE D. PERRY a ChildTrauma Academy tudományos főmunkatársa. Dolgozott az FBI tanácsadójaként, a Texasi Gyermekkórház Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosaként és a houstoni Baylor Orvosi Egyetem Pszichiátriai Tanszékének kutatási igazgatóhelyetteseként. Bruce D. Perry volt az, aki az Egyesült Államokban megváltoztatta a traumatizált gyerekekkel kapcsolatos szemléletet. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy az első néhány év milyen fontos a gyermek agyának fejlődése szempontjából. Ő írta le először, hogy azoknak a gyerekeknek, akiknek nincs része közvetlen testi kontaktusban, akiket nem ölelgetnek eleget, az agykérge jelentősen fejletlenebb lesz. Szociális képességeik elmaradnak a kortársaikéitól, és lemaradásukat csak hosszú és küzdelmes kezelések segítségével tudják behozni.

MAIA SZALAVITZ tudományos és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó díjnyertes újságíró. New Yorkban él.

Dr. Thomas Pfeifer Padovában, Aachenben és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen tanult orvostudományt, szakorvosi képesítését a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen és a Klinikum Großhadernen szerezte meg. 1992 óta Frankfurt am Mainban tart fenn magánrendelőt, ahol főként artroszkópiát, térd- és csípőprotézis-műtéteket végez.

A szerző fotóját készítette: Hartmuth Schröder

Chaja Polak (1941) Amszterdamban él és dolgozik. Számos elbeszéléskötetet és regényt írt, Nyári szonáta és Második apa című műveit több nyelvre lefordították. A szerző fotóját készítette: Ilja Keizer

Richard Powers (1957) amerikai regényíró eredetileg fizikát tanult, majd irodalomból diplomázott. Egy ideig kreatív írást tanított az Illinois-i Egyetemen és a Stanfordon. Írói munkásságát kritikusai Jonathan Franzenéhez, Dave Eggerséhez vagy Don DeLillóéhoz hasonlítják. Az Égig érő történet, a tizenkettedik regénye 2019-ben elnyerte az irodalmi Pulitzer-díjat.

Amerikai író, tudományos író, publicista, 1976-ban született a New Jersey-beli Freeholdban. Számos cikk, humoros írás, forgatókönyv fűződik a nevéhez. Középiskolás korától dolgozott, büszkén vállalja mosogatói, bútorszállítói, tetőfedői, kamionos-, targoncakezelői, haleladói, építőmunkásmúltját. Jelenleg a Simon and Schuster Kiadó szerkesztője és szerzője, valamint a Seasteading Institute (kb. a tenger gyarmatosítása) oszlopos tagja. A szerző fotóját készítette: –

Elli H. Radinger (1951) pár év jogászkodás után otthagyta a pályát, azóta az írásnak és nagy szenvedélyének, a farkasoknak él. Németország legnevesebb farkasszakértője, 1990-ben megalapítja a Wolf Magazint (2015 óta online: www.wolfmagazin.de), tudását könyvekben, workshopokon és előadásokon adja tovább. Ma Shira nevű kutyájával a hesseni Wetzlarban él, de az év nagy részét az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban tölti, ahol közelről figyeli a vadon élő farkasokat. A szerző fotóját készítette Sabrina Schaffer.

Joanne Ramos 1973-ban született a Fülöp-szigeteken, és hatévesen Wisconsinba költözött. A Princeton Universityn diplomázott. Több éven át dolgozott befektetési bankoknál és magántőkealapoknál, majd a The Economist újságírója lett. Jelenleg a The Moth szerkesztőbizottságának tagja. New York Cityben él férjével és három gyermekükkel. A Farm az első regénye. A szerző fotóját készítette: John Dolan

Rangos Katalin 1952-ben született Budapesten. 1976-1987 között a Krónika című rovat gyakornoka, a politikai adások főszerkesztőségének riportere, majd szerkesztője volt. 1987-1990 között Aczél Endre meghívására a Magyar Televízió főmunkatársa volt; az MTV Híradó szerkesztője, A Hét szerkesztőségvezetője. 1990-2003 között a Magyar Rádió vezető szerkesztője, a Szombat délelőtt szerkesztője volt. 2003-2004 között a Magyar Televízió programigazgatója, 2004-2008 között elnöke és műsorpolitikai főtanácsosa volt. 2008-tól 2010-ig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A Klubrádión naponta jelentkezik Szabad sáv című műsorával. A szerző fotóját készítette: Nemes Andrea

Amerikai történész, író, 1937-ben született Kansas Cityben. Tanulmányait a Yale Egyetemen végezte. Mára 25 könyv és számos cikk szerzője. Gyakran tart előadásokat egyetemeken. Legismertebb munkája Az atombomba története, amely 1986-ban jelent meg, és amelyért két évvel később az általános ismeretterjesztő irodalom kategóriában Pulitzer-díjat kapott. Ezen kívül is számos díj birtokosa, többek között a National Book Awardé. Írt életrajzi könyvet a 19. században élt ornitológus és természettudós John James Audubonról, a hidrogénbombáról, legutóbbi könyve pedig a spanyol polgárháborúról szól. A szerző fotóját készítette: –

Don Richard Riso amerikai pszichiáter 1946-ban született és betegségben hunyt el 2012-ben. Az enneagram leghíresebb tanítója New Orleansban nőtt fel, angol nyelvet és filozófiát tanult az egyetemen. Több mint tíz éven át egy jezsuita rend tagja volt. Tizenkét év tanulmányozás után, 1987-ben jelentette meg első könyvét, a Személyiségtípusokat, ezt követte három év múlva Az enneagram bölcsessége. 1991-ben találkozott Russ Hudsonnel, akivel több könyvet is írt, és együtt alapították meg 1995-ben New Yorkban az Enneagram Intézetet, amely a mai napig létezik. A szerző fotóját készítette: –

David Roberts (1943) a Mallory nyomában és a Kétes dicsőség szerzője, a kötetek korábban a kiadó Veszélyes övezet sorozatában jelentek meg.

Jan-Uwe Rogge (1947) Németország egyik legnépszerűbb nevelési szakembere, kommunikációs tanácsadó. Rendszeresen tart előadásokat, szemináriumokat és továbbképzéseket szülőknek-nevelőknek, hazájában és külföldön egyaránt. Számos nevelési sikerkönyv (például Kell a gyereknek a korlát, Korlátok és kételyek, Még hogy mindent tudnak?!) szerzője, művei eddig 21 nyelven jelentek meg. A szerző fotóját készítette: Stephanie Schweigert

Jane Rogoyska író, filmes modern filológiát tanult a cambridge-i Christ College-ban, majd filmkészítést Leedsben és Lengyelországban. Családjával Londonban él. A szerző fotóját készítette: –

Göran Rosenberg 1948-ban született Södertäljében. Író, újságíró, több napilap, rádióadó és tévécsatorna munkatársa, 2000 óta a göteborgi egyetem díszdoktora. Łódźi származású szülei túlélték a második világháborút és az auschwitzi koncentrációs tábort. Az életútjukat feldolgozó dokumentumregény, a Rövid megálló az úton Auschwitzból 2012-ben elnyerte a rangos August-díjat.

A szerző fotóját készítette: Caroline Andersson

Hannah Rothschild író, filmrendező. Egész estés dokumentumfilmjeit a BBC és az HBO sugározta, és nemzetközi filmfesztiválokon is bemutatták. Filmforgatókönyveket ír, cikkei többek közt a Vanity Fairben, a The New York Timesban, a Harper’s Bazaarban és a Vogue-ban jelennek meg. 2015 augusztusától a londoni Nemzeti Galéria kuratóriumának elnöke. Nagy-nagynénjéről írt életrajzi regénye Pannonica. A lázadó bárónő 2014-ben jelent meg magyarul. A szerző fotóját készítette: Nell Brookfield

Carlo Rovelli (sz. 1956) olasz elméleti fizikus. 2018-ban egyike volt annak a kétszáz aláírónak, aki csatlakozott a tekintélyes francia napilap, a Le Monde felhívásához, sürgetően ráirányítva a figyelmet a fajok kihalásának veszélyeire, ami – ha a gondolkodásunkon azonnal és radikálisan nem változtatunk – a klímaváltozás következtében az embert sem fogja kímélni. 2019-ben a Foreign Policy magazin beválasztotta a 100 legbefolyásosabb „globális gondolkodó” sorába.

A szerző fotóját készítette: Basso Cannarsa

Oliver Sacks (1933–2015) brit származású amerikai neurológus. A neurológia és a pszichiátria professzora volt a New York-i Egyetem Orvostudományi Karán, korábban pedig a Columbia Egyetemen, ahol a Columbia Artist címet is birtokolta. Még korábban több évet töltött a Yeshiva Egyetem Albert Einstein College of Medicine klinikai karán. Sacks több bestseller írója volt. A szerző fotóját készítette: Elena Seibert

Clara Sánchez az egyik legnépszerűbb kortárs spanyol írónő. Guadalajarában született, a gyermekkorát Valenciában töltötte, majd Madridban telepedett le, ahol jelenleg is él. A Complutense Egyetemen hispán filológia diplomát szerzett. Éveken át tanított, rendszeresen közreműködött a TVE, a spanyol közszolgálati televízió A nagy mozi című műsorában. A legnagyobb példányszámban eladott spanyol napilap, az El País állandó szerzője. Nyolc regénye jelent meg, az Últimas noticias del paraíso (Utolsó hírek a paradicsomból) című 2000-ben Alfaguara-díjat kapott. A láthatatlanok című regénye 2010-ben elnyerte a rangos Nadal-díjat. A szerző fotóját készítette: Julia Sabina

Sándor Erzsi 1956-ban született Budapesten. Tizennégy évig volt színész Miskolcon és Kecskeméten. Tizennyolc évig volt a Magyar Rádió szerkesztő-riportere és újságíró. Néhány éve a Magyar Színház sajtósa.

A szerző fotóját készítette: Horváth Judit

Philippe Sands (1960) nemzetközi jogász, a University College London professzora. A 2016-ban megjelent Kelet–nyugati utca – A népirtás és az emberiesség elleni bűntett fogalmának eredetéről című könyvét 2017-ben az év legjobb tényirodalmi művének választották. A Baillie Gifford Prize for Non-Fiction és a JQ-Wingate Literary Prize nyertese.

A Bős–Nagymaros-perben a Magyarországot képviselő nemzetközi jogászok egyike volt.

A szerző fotóját készítette: Antonio Zazueta Olmos

Robert Seethaler (1966) többszörösen kitüntetett osztrák író, forgatókönyvíró, színész, ő játszotta a tagbaszakadt, szófukar hegymászót Paolo Sorrentino Ifjúság című filmjében. Legutóbbi két regényét nagyon kedvezően fogadta a német kritika. Az Egy egész élet sokáig vezette a Der Spiegel bestsellerlistáját, angol fordítását 2016-ban Nemzetközi Man Booker-díjra jelölték. A trafikos című regényéből 2018-ban Nikolaus Leytner Bruno Ganz főszereplésével forgatott filmet. Bécsben és Berlinben él. A szerző fotóját az Annette Pohnert-CarlHanser Verlag bocsájtotta rendelkezésünkre.

A Park Kiadónál megjelent
Egy egész élet (2017)

Jorge Semprún (1923–2011) spanyol születésű, francia nyelven alkotó író, politikus. Családja a spanyol polgárháború elől Franciaországba emigrált. Semprún filozófiát és irodalmat tanult a Sorbonne-on. 1942-ben belépett a Spanyol Kommunista Pártba. A megszállás idején részt vett az ellenállási mozgalomban. A Gestapo 1943-ban letartóztatta. A buchenwaldi koncentrációs táborba került, melynek másfél évig volt foglya. Ezekből az élményekből született világhírű regénye, A nagy utazás (1963). A felszabadulás után visszatért Párizsba, a Franco-rendszer bukásáig ott élt, ott is halt meg.

David Servan-Schreiber (MD., PhD) 1961-brn született, a Pittsburghi Egyetem orvosi karának klinikai pszichiátriaprofesszora, az ottani, integrált gyógyítással foglalkozó orvosi központ társalapítója volt. A rák ellen, egy új életmód című könyve, melynek megírására azután került sor, hogy 31 éves korában rákot diagnosztizáltak nála, nemzetközi bestseller lett. Több mint negyven nyelvre fordították le. A szerző, akinek agydaganata 2010-ben kiújult, a betegséggel vívott egyéves küzdelem után, 2011 júliusában hunyt el. A szerző fotóját készítette: E. Robert Espalieu

Carolina Setterwall kommunikációs szakember, 1978-ban született a svédországi Salában. Jelenleg a fiával Stockholmban él. A Reméljük a legjobbakat az első regénye.

A szerző fotóját készítette Linnea Jonasson Bernholm .

Mary Ann Shaffer, aki 2008 februárjában hunyt el, szerkesztőként, könyvtárosként és könyvesbolti eladóként dolgozott. A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság volt az első regénye. Unokahúga, Annie Barrows, aki már nagybeteg nagynénje kéziratán az utolsó simításokat elvégezte, Észak-Kaliforniában él, és gyermekkönyveket ír.

A szerzők fotóját készítette: Brook McCormick

Kamila Shamsie brit-pakisztáni regényíró 1973-ban született Karacsiban. 2007 óta Londonban él. Hét regény, köztük a magyarul is megjelent Istent a kőben szerzője. A fiúk hazatérnek című regényét 2017-ben, megjelenésének évében többek közt a Guardian, az Observer és a The New York Times is Az év könyvének választotta, 2018-ban pedig elnyerte a rangos brit Women’s Prize for Fiction irodalmi díjat. A szerző fotóját készítette: Zain Mustafa

Jeanne Siaud-Facchin (1957) francia pszichológus párizsi és marseille-i kórházakban dolgozott, jelenleg is praktizál. A szuperintelligencia elismert szakértője, első könyve, a L”Enfant surdoué a szuperintelligens gyermekek problémáival foglalkozott. Ő hozta létre többek közt Párizsban, Reimsben, Marseille-ben, Avignonban, Genfben és Londonban a Cogito’Z elnevezésű diagnosztikai és gondozási központokat, ahol iskolai és tanulási zavarokkal küzdő gyerekekkel foglalkoznak.

A szerző fotóját készítette: DRFP/Odile Jacob

A brit író szülei az indiai Pandzsábból emigráltak Nagy-Britanniába az 1950-es években, Simon Singh ott született 1964-ben Wellingtonban. Tanulmányait Londonban és Cambridge-ben végezte, előbb fizikát tanult, a PhD-fokozatot részecskefizikából kapta. Három évig Indiában tanított, majd visszatért Angliába, ahol 1991 és 1997 között a BBC-nél dolgozott. Rendkívüli képessége színesen mesélni ismeretterjesztőként a legbonyolultabb témákról is. Legismertebb munkáinak egyike A nagy Fermat-sejtés, amelyről 1996-ben dokumentumfilmet is rendezett, és mely később elnyerte a BAFTA-díjat is. A könyvet 22 nyelvre fordították le. Ismert munkái közé tartozik még a magyarul is megjelent A Nagy Bumm, a Kódkönyv és a Trükk vagy terápia. A szerző fotóját készítette: –

Timothy Snyder (1969) a Yale Egyetem történészprofesszora. Nemzetek újjáépítése című művéért megkapta az Amerikai Történelmi Társaság George Louis Beer-díját, míg az Egy titkos háború vázlatáért Pro Historia Polonorum díjjal tüntették ki. A vörös herceget az Ukrán Tanulmányok Amerikai Egyesülete az ukrán történelemről szóló Legjobb Könyvnek nyilvánította. Magyarul megjelent továbbá a Véres övezet – Európa Hitler és Sztálin szorításában című műve. A connecticuti New Havenben él. A szerző fotóját készítette: Ine Gundersveen

Morgan Sport?s (1947) író, újságíró, dramaturg, a Magyarországon is vetített A csalétek című film forgatókönyvírója. Mindent azonnal című tényregényéért 2011 őszén megkapta a legjobb újságírói-írói műért járó Interallié-díjat. Hideglelős könyve hatalmas anyagot virtuózan kezelve, nagy erővel és sok színnel jeleníti meg azt a világot – etnikai háború, drog, gyújtogatás, iskolai ámokfutás, esztelen rombolás, reménytelenség, esélyegyenlőtlenség, leszakadás–, amelyről egyre többet hallunk ugyan, mégis nagyon keveset tudunk. A szerző fotóját készítette: –

Stefanie Stahl (1963) pszichoteraputa, Trierben folytat magánpraxist. Elsősorban a kötődési szorongással, az önbecsülés erősítésével és a „belső gyermek” problémáival foglalkozik. Több sikeres könyv szerzője, gyakran szerepel a médiában szakértőként.

Domenico Starnone olasz író, forgatókönyvíró, újságíró. 1943-ban született a Nápoly melletti Savianóban. Több mint tíz regény és elbeszélés-kötet szerzője, számos művét megfilmesítették. 2001-ben Via Gemito című regényéért megkapta a Premio Strega-díjat, mely a legrangosabb olasz irodalmi díj. Jelenleg Rómában él. Magyarul ez az első könyve. A szerző fotóját készítette Alberto Conti.

John P. Strelecky (1969) amerikai író gyermekkori álmát követve pilóta szeretett volna lenni, de szívproblémái miatt erről le kellett tennie. Vállalkozási tanácsadóként dolgozott, állandóan úton volt, aztán harminckét éves korában úgy döntött, hogy kiszáll a mókuskerékből: 2002-ben egyéves fizetés nélküli szabadságot vett ki, és hátizsákos turistaként körbeutazta a világot. Tapasztalatai alapján írta meg a Miért kávézót, mely nagy siker lett. Az Élet Nagy Ötöse a második magyarul olvasható könyve. A szerző fotóját készítette Paul Landeri.

William Styron (1925–2006) A Hemingwayét és Faulknerét követő nemzedék egyik legjelentősebb írója. Prózája eleganciájáról és erős morális elkötelezettségéről híres. Olyan ismert művek szerzője, mint a Feküdj le sötétben, Házam lángra gyullad, a Pulitzer-díjas Nat Turner vallomásai és a Látható sötét.  A szerző fotóját készítette: Ulf Andresen.

MAIA SZALAVITZ tudományos és egészségügyi kérdésekkel foglalkozó díjnyertes újságíró. New Yorkban él.

Fotó © Ash Fox

Szécsi Noémi József Attila- és EU-díjas író, 2002-ben publikálta első regényét, a Finnugor vámpírt, legutóbb az Egyformák vagytok (Magvető, 2017) jelent meg. A regények és gyerekkönyvek mellett művelődéstörténeti művek szerzője: Hamisgulyás (Fehér Bélával), A budapesti úrinő magánélete (1860–1914), A modern budapesti úrinő (1914–1939) (Géra Eleonórával).

A szerző fotóját készítette: Dobos Tamás

Donna Tartt (1963) amerikai írónőt már első regénye, a több mint 5 millió példányban elkelt A titkos történet (1992) világhírűvé tette. Második regénye, A kis barát (2002) WH Smith Irodalmi Díjat kapott, és a rangos Orange-díjra is jelölték. A 2013-ban megjelent Az Aranypinty Pulitzer-díjas lett, és Az év könyvének választották. Donna Tartt 2014-ben szerepelt a Time 100 legbefolyásosabb személyisége listáján.
A szerző fotóját készítette: Beowulf Sheenhan

Jennifer Teege (1970) Németországban, örökbefogadott gyerekként nőtt fel, anyai nagyapja Amon Göth náci lágerparancsonok, apai ágon nigériai származású. A Tel-Aviv-i Egyetemen diplomázott, Hambrugban él. A Nagyapám engem agyonlőtt volna az első könyve.
A szerző portréját Thorsten Wulff készítette.

Az 1955-ben Írországban született Colm Tóibín hét regény, köztük a rangos Man Booker-díjra fölterjesztett The Blackwater Lightship és a The Master, valamint a Costa Novel-díjat elnyert Brooklyn, továbbá két elbeszélésgyűjtemény, a Mothers and Sons és a The Empty Family szerzője. A Park Könyvkiadónál megjelent kötetei: Mária testamentuma (2015) Brooklyn (2016) A szerző fotóját készítette: Steve Pyke

Török András 1954-ben született Budapesten. Angolt, történelmet és újgörög nyelvet tanult szülővárosában. Volt tanár, műfordító, tipográfus, lapszerkesztő, kultúrpolitikus, fotóház-alapító, külföldi kulturális évad főkurátora, jelenleg kulturálisfilantrópia-specialista és nonprofit üzletember. De ha megkérdezik, hogy valójában mi a foglalkozása, akkor legszívesebben azt mondja: útikönyvíró, szülővárosának szenvedélyes népszerűsítője. Mark Twainről és Oscar Wilde-ról írt irodalomnépszerűsítő könyvei után 1986-ban kezdte írni Budapest: A Critical Guide című, sok nyelven, sok kiadást megért könyvét, amely hamar népszerű lett a budapestiek körében is. A szerző fotóját készítette: –

Az ifjú német író 1988-ban született Goslarban. Élt és tanult Bécsben és Budapesten, előbbi helyen biológiai, utóbbi helyen gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott. Jelenleg a disszertációját írja molekuláris kardiológiából. Orvosi tanulmányokat folytat Marburgban, és mentőorvosként dolgozik. 2013 óta rendszeresen nagy sikerrel lép fel a Science Slam rendezvényein, ahol ifjú tudósok mutatják be kutatási témájukat fiataloknak, 2014-ben el is nyerte a bajnoki címet. A szerző fotóját készítette: Nadine Steadtner

Alexander Watson (1979) brit történész, a Londoni Egyetem tanára. Fő kutatási területe Nagy-Britannia és a központi hatalmak az első világháborúban. Elmélyülten tanulmányozza a nemzeti identitás, a kisebbségi integráció és a harckészség kérdését a német és az osztrák–magyar monarchiabeli hadseregben szolgálatot teljesítő lengyel egységeknél 1914 és 1918 között. Az Acélgyűrűt, mely a második könyve, a The Sunday Times 2014-ben az Év történelemkönyvének választotta. A szerző fotóját készítette: Jochen Braun

Jiří Weil (1900–1959) baloldali irányultságú újságíró, aki a harmincas évek elején Moszkvában dolgozik, ahonnan kitelepítik a Balkas-tóhoz. Ezekről az élményeiről a Moszkva – A határ és a Fakanál című regényeiben számol be, a világon szinte elsőként ábrázolva a sztálini világot. 1935-ben, hazatérésekor, máig sem tisztázott okokból kizárják a kommunista pártból. A német megszállás alatt, zsidó származása ellenére, sikerül elkerülnie a koncentrációs tábort, Prágában rejtőzik a háború végéig. Az 1948-as államfordulat után megfosztják minden publikálási lehetőségtől. A szilencium 1957-ig tart. Életművét a kritika és a közönség az 1960-as évek elejétől értékéhez méltón ítéli meg. Ma őt tartják az egyik legjelentősebb cseh írónak, kelet-európai szerzők egész nemzedéke tekinti mesterének, köztük Ladislav Fuks, Danilo Kiš és Milan Kundera. Hogy végre a világ is felfedezte, az Philip Roth és Harold Pinter lelkes szavainak köszönhető.

John Williams (1922–1994) amerikai író, költő. Texasban nőtt fel, Denverben járt egyetemre, angol irodalomból szerzett doktorátust a Missouri Egyetemen, majd visszatért Denverbe, itt tanított 1985-ig. Mindhárom, ma már klasszikusnak számító regénye, a Butcher’s Crossing (1960), a Stoner (1965) és az Augustus (1972) – melyért elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat – a Park Könyvkiadónál jelent meg magyarul. Művei nemzetközi karrierje 2013-ban Európából indult a Stoner sikerével, amely mára több mint 35 nyelven olvasható.
A szerző fotóját készítette: Special Collections, University of Arkansas Libraries

Simon Winchester 1944-ben született Londonban. Író, újságíró, rádióriporter. Élete nagyobb részében külföldi tudósító volt, noha 1966-ban geológusi diplomát szerzett Oxfordban. Mielőtt megkezdte újságírói pályafutását, egy évig geológusként dolgozott Nyugat-Ugandában, majd az Északi-tengeren. 1987 óta szabadúszó író. A professzor és az őrült című kultuszregényéből Mel Gibson és Sean Penn főszereplésével készítettek filmet.

Egy kis farmon él a massachusettsi Berkshire megyében. Magyarul ez az első könyve. Fotó: Marion Ettlinger/Getty Images

Jeanette Winterson Manchesterben született 1959-ben, és egy pünkösdista pár örökbe fogadott lányaként nőtt fel szeretettelen, rideg légkörben. Misszionáriusnak szánták, és megtiltották, hogy olvasson. Az élményt, noha folyamatosan megírja és újraírja, azóta sem heverte ki. Hisz abban, hogy a művészet mindenkié, ezért mindenki által hozzáférhetővé kell tenni. Magyarul megjelent könyvei: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? és A szenvedély. A szerző fotóját készítette: Peter Peitsch

Peter Wohlleben (1964) gyermekkora óta természetvédőnek készült. Erdőgazdálkodást tanult, s napjainkban az Eifel-hegységben irányít egy környezetbarát erdőgazdaságot. Számos tévéműsor vendége, népszerű előadó. A gyerekeknek szóló Érted a fák beszédét? Kalandozások az erdőben című kötettel együtt már hat könyve olvasható magyarul.

A szerző fotóját készítette: Tobias Wohlleben

Irvin D. Yalom (1931) a Stanford Egyetem professzor emeritusa, számos nagysikerű könyv szerzője. Az Egzisztencialista pszichoterápia és a Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia és az Amikor Nietzsche sírt világszerte rendkívül népszerűek, és magyarul is olvashatók.

A kaliforniai Palo Altóban él. A szerző fotóját Reid Yalom készítette.

Brit történész és író, 1949-ben született New Yorkban. Egy ősi nemesi lengyel család leszármazottja, édesapja gróf, édesanyja hercegnő volt, akik a második világháború kitörése és Lengyelország elfoglalása előtt költöztek Nyugatra. Gyerekként került Angliába, ott végezte tanulmányait. A mai napig ott él festő feleségével. Először 1960-ban látogatott Lengyelországba, és a mai napig rendszeresen hazajár kettős állampolgárként Zamośćba, amelyet az egyik őse alapított 1580-ban. Tizenöt könyvet írt, leginkább életrajzokat, amelyek közül is kiemelkedik a Napóleonról és a Chopinről szóló. A szerző fotóját készítette: –