Halász Péter könyve mindannyiukról szól: az amerikai magyar emigráció névtelen és nevesített alakjai egyre-másra bukkannak fel a kötetben. Útkeresésük, küszködésük, csalódottságuk, reményeik már-már azonosak, jóllehet történeteik nagyon is különbözőek. Az integráció nehézségei, a második generáció leválása, eltávolodása, valamint az efölötti fájdalom, az óhaza utáni honvágy, az új haza iránti hála és értetlenség mind-mind jelen vannak az amerikai magyarok, így Horváth Károlyék életében is. Okosan szerkesztett, lebilincselő könyv a Második Avenue, amely a számos szereplő felvonultatása ellenére sem esik szét darabjaira. Nincsenek benne nagy irodalmi flikk-flakkok, mégis élmény olvasni. Alapvetően lineáris a cselekményvezetése, igaz, az utolsó harmadban a szereplők emlékei vissza-visszatérő tudatfolyamok formájában megállíthatatlanul törnek utat maguknak, befurakodnak az emigránsok hétköznapjaiba, álmaiba, gondolataiba. Egyik legmarkánsabb példája ennek talán az esküjelenet. “- … és ezt a kötelezettséget szabadon, minden fenntartás nélkül vállalom. Isten engem úgy segéljen.Az ember emlékezik. Az a baj. Húsz év múlva, harminc év múlva, amíg él. Az ember emlékezik. Az a baj. Az a baj. Az a baj.”