A Nápolyi regények szerzőjétől

Olga, a csinos és okos fiatal nő harmonikus családban neveli két gyermekét, egészen egy átlagos délutánig, amikor a férje minden előzmény nélkül bejelenti: elhagyja. A fülledt, elnéptelenedett Torinóban Olga végigjárja a közhelyesnek is mondható stációkat, megpróbálja visszaszerezni a férjét, nyomoz a vetélytárs után, jelenetet rendez a nyílt utcán, sosem sejtett mélységekbe zuhan, otthona széthullik, gyerekei ellene fordulnak, kifordul önmagából. Pokoljárását a múlt kísértetei övezik, de a legfőbb ellenfele önmaga. Kíméletlenül szembesülnie kell egész korábbi életével, csak azután találhat vissza régi énjéhez és teremthet új kapcsolatot. A történetből egy szerelem bukásának, egy párkapcsolat kiüresedésének megrendítő eseményei bontakoznak ki – Olga útja, amelyet tragédiákkal terhelten, konok makacssággal végigjár, drámaian egyedi, és éppen egyediségében hordozhat megváltó üzenetet minden sorstársának. Talán ezért is volt akkora siker a közönség és a kritikusok köreiben egyaránt.

„És most, most elhagyott engem, magával vitte mindazt az időt, mindazt az energiát, mindazt a fáradságot, amit neki ajándékoztam, se szó, se beszéd elment, hogy egy másik nővel élvezze a gyümölcseit, egy idegen nővel, aki a kisujját sem mozdította, hogy a világra szülje, felnevelje, és azzá tegye őt, akivé lett.”