Cooper, James Fenimore
Az utolsó mohikán – Elbeszélés 1757-ből
Fordította: Gy. Horváth László
Megjelenés dátuma: 2019-05-02
Terjedelem: 428 oldal
Méret: 140 x 210 mm
Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
ISBN: 9789633554647
Állandó 20% kiadói kedvezmény
Nem rendelhető
Az utolsó mohikán, a Bőrharisnya-történetek időrendben második kötete nemzedékek képzeletét ejtette rabul 1826-os megjelenése óta. Az Észak-Amerika vad tájain játszódó cselekmény középpontjában egy valóságos történelmi esemény áll, amikor 1757-ben a franciák indián szövetségesei a William Henry-erődöt feladó brit katonák és családtagjaik százait mészárolták le. E köré a véres incidens köré építi Cooper romantikus történetét fogságról, szerelmes vonzalomról és hősiességről, amelyben a mohikán Chingachgook és fia, Uncas sorsa elválaszthatatlanul összefonódik a parancsnok lányai, Alice és Cora Munro, valamint Sólyomszem, a határvidéki felderítő életével.
Indián kerül szembe indiánnal, a fehérek brutális társadalma a mohikán civilizációval – abban, ahogyan a világ az amerikai indiánt látja, egyetlen írott szöveg sem játszott akkora szerepet, mint Az utolsó mohikán.
„Miért hagytál el bennünket, vapanacskik büszkesége? Időd kurta volt, mint a napé a fák lombja közt, dicsőséged ragyogóbb, mint a fénye delelőn. Elmentél, ifjú harcos, de utadból, mely a szellemek birodalmába vezet, száz vájandot tisztogatja a tüskéket. Ki hitte volna, aki látott küzdeni, hogy te meghalhatsz? Ki mutatott teelőtted példát Uttawának a harcban? Lábad olyan volt, mint a sas szárnya, karod súlyosabb, mint a fenyő lehajló ága, hangod akár Manitué, mikor a felhők közül szól hozzánk.”