Új fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című új fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére.

Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukraj­nai háború – kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a na­ponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára.

A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták or­száguk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták.

„Vlagyimir Putyin vallásos embernek mondja magát és lelkesen támogatja az orosz ortodox egyházat. Ha csakugyan így van, lehet, hogy esti imája végén olykor felsóhajt: »Istenem, miért nem teremtettél néhány hegységet Ukrajnába?«

Ha Isten hegységeket adott volna Ukrajnának, a Kelet-európai-síkvidéknek nevezett roppant terület nem lenne oly igen alkalmas arra, hogy mindig onnan támadják meg Oroszországot. Így azonban Putyinnak nincs választása: meg kell próbálnia legalább ellenőrzése alatt tartani a nyugat felé húzódó irdatlan lapályt. Így van ezzel minden ország, legyen nagy vagy kicsiny. A földrajzi fekvés kényszerhelyzet a vezetőiknek; sokkal kevesebb mozgásteret és választási lehetőséget hagy számukra, mint gondolnánk. Ez volt a helyzet Athénnal, a perzsákkal, a babiloniakkal és a korábbi civilizációkkal is; ezzel szembesült minden uralkodó, aki népe védelmére biztos pozíciókat keresett.”